Fügedarazsak a Mecsek hegységben (2016. április 12.)
Néhány év óta folyamatosan lehet megfigyelni a fügedarazsakat a Mecsekben. A magyar entomológusok eddig nem adtak hitelt a baranyai kutatásoknak, de most sok száz példányt sikerült begyűjteni a néhány mm-es hártyásszárnyúakból. Alábbi írásunk röviden áttekinti a kutatások jelenlegi állását, s képeken mutatja be a Mecsek új rovarfaját.
A fügedarazsak (Blastophaga psenes Linnaeus, 1758) a Mecsekben
Fazekas Imre & Schmidt Csaba
Bevezetés
Az szmirnai típusú fügéket (Ficus carica) és az ún. caprificus fügéket (Ficus carica caprificus) vizsgálva Schmidt (2010) 2008-tól folyamatosan kimutatja a fügedarázs jelenlétét a Pécs város feletti házi kertekben, a Mecsek déli lejtőin. Bár a szerző 2010-es tanulmányában fotókkal is bizonyította a faj magyarországi elterjedését, a hazai hymenopterológusok mégsem tekintették a taxont a magyar fauna tagjának. Egyes vélemények szerint, amíg nincs (nincsenek) megfelelő módon preparált és demonstrált példány(ok) a gyűjteményekben, főleg a múzeumokban, addig kérdéses a faj magyarországi bizonyítottsága. A Fauna Europaea (vö. irodalom) szerint szintén ismeretlen a faj Magyarországon, holott már öt évvel ezelőtt publikálta Schmidt (2010).
< Füge-levélmoly és hernyója
Az első szerző az elmúlt években kutatásokat kezdett a hazai fügefákon, füge ültetvényekben, ahol főleg a füge-levélmoly (Choreutis nemorana Hübner, 1799) biológiáját és földrajzi elterjedését vizsgálta (Fazekas 2015). A füge-levélmoly további kutatása során a fügedarazsak vizsgálatára is sor került Pécs Mecsekoldalban, ahol második szerző 2015 őszén ismételten jelentős számú fügedarazsat fogott be. A Blastophaga psenes bizonyító példányokat a Regiograf Intézet (Pécs) rovargyűjteményében valamint a Magyar Természettudományi Múzeum (Budapest) Hymenoptera gyűjteményében helyezték el (leg. Schmidt Cs.; det. Fazekas I.).
Bár az első magyarországi fügedarazsakra 2008-ban figyelt fel Schmidt Csaba, elképzelhető, hogy azok egy-két évvel korábban már jelen voltak, de faj elkerülte a kertészkedők és rovarászok figyelmét. Jelen tanulmányunkban összefoglaljuk azokat megfigyeléseket a Mecsekben, amelyek Schmidt (2010) első tanulmánya óta a helyi populáció életmenetére és a faj felismerésére vonatkoznak.
Földrajzi elterjedés: Palearktikum; őshazája feltehetőleg a mediterrán térség. Ezen kívül a fügeültetvények telepítésével megjelent az afrotropikus, a nearktikus, az orientális és az ausztráliai faunarégiókban is.
Újabb megfigyelések
< Fügedarázs nőstény a Mecsekből
A fügedarazsak kizárólag a caprificus bokrokon tudnak szaporodni. A mediterrán területeken a darazsak számára kedvező klimatikus viszonyok uralkodnak, azonban a pécsi populáció túlélése az alapvetően kontinentális klíma miatt attól függ, hogy a caprificusokon a harmadik, áttelelő termések (mammae) átvészelik-e a telet. Az eddigi, itteni fennmaradásuk a kedvező mecseki mikroklímának köszönhető.
A füge – mint növény – fajtától függően, átlagosan -15 fokig viseli el a hideget. A caprificus bokrokon áttelelő harmadik termések azonban ennél jóval érzékenyebbek, megfigyelések szerint -12 fok alatt már károsodnak.
A pécsi fügedarázs-populáció számára megjelenése óta a legnagyobb próbatételt a 2012. évi február havi extrém hideg időjárás jelentette. Ekkor, 2012. február 10-én, a Pécshez közeli pogányi meteorológiai állomáson -17 fokos minimumot mértek, és ezekben a napokban – az idokep.hu adatai alapján – többször is jóval -20 fok alatti hőmérséklet volt egyes környező, alacsonyabban, vagy völgyben fekvő településeken. Az ilyen alacsony hőmérséklet azt eredményezi, hogy a füge föld feletti része teljesen elpusztul, tavasszal csak tőből hajt ki.
Ebben az időszakban a második szerző mérései és megfigyelései szerint a pécsi belváros felső részén, valamint a Mecsek lejtőin a minimum hőmérséklet -12 és -14 fok között alakult. Ez a hőmérséklet a növényekben általában nem okozott kárt, azonban a caprificus bokrokon az áttelelő, darazsakat tartalmazó termések kb. 95%-a megfagyott. Érdekes, hogy az egymás mellett elhelyezkedő, azonos hőmérsékletet elszenvedő termések közül egyesek sértetlenek maradtak, míg mások megfagytak.
< Fügedarzsak 2016 őszén a Mecsekben
Miután egyetlen termésből is nagyszámú darázs fejlődik ki, ezért néhány jól áttelelő termés is elég a darazsak mecseki túléléséhez, és újbóli gyors elszaporodásához. Bár a 2012-es igen hideg februári időjárás jelentősen csökkentette a helyi populáció egyedszámát, azonban az ezt követő években a darazsak rövid időn belül ismét elszaporodtak. 2015–2016 telén, a januári megfigyelések alapján rengeteg fügedarázs várja a tavaszt az áttelelő termésekben.
Irodalom
Grandi, G. 1929. Studio morfologico e biologico della Blastophaga psenes (L.) (2a edizione riveduta). – Bollettino del Laboratorio di Entomologia del R. Istituto Superiore Agrariodi Bologna 2:1-147.
Fazekas I. & Schmidt Cs. 2016: A fügedarázs (Blastophaga psenes Linnaeus, 1758) megtelepedése a Mecsekben (Hymenoptrea: Agaonidae). – e-Acta Naturalia Pannonica 10: 13–16.
Schmidt Cs. 2010: Megjelent a fügedarázs Magyarországon. – Kertészet és Szőlészet 21: 16–17.
http://www.snv.jussieu.fr/bmedia/arbres/figuier.htm (2016.01.04.)
http://www.faunaeur.org/distribution_table.php (2015.12.09.)
|