Rejtélyes rovarvilág a pécsi fügefákon

A füge termesztése már a római idők óta jelen van, szinte folyamatos Pécsett és Baranyában.

Az 20-30 évben a különböző fügefajták telepítése szinte reneszánszát éli Magyarországon. Még olyan vidékeken is termést érlel, mint például a Zalai-dombvidék, vagy a nyírségi táj.

Az elmúlt 10-12 éveben a jelen sorok írója alaposabban megvizsgálta a pécsi, valamint a Villányi-hegység fügefáit, s több korábban hazánkból alig, vagy egyáltalán nem ismert rovarfajra bukkant. 2010-ig úgy tűnt, hogy Magyarországon a füge levélzetének nincs komoly károsítója, de a füge-levélmolynak stabil népessége került elő, sőt az is bebizonyosodott, hogy a faj szinte robbanásszerűen elterjedt a Dunántúlon, sőt megtelepedett az Északi-középhegységben is. Lapunkban erről már korábban is írtunk. A moly hernyói elleni védekezést nehezíti, hogy a füge esetében jelenleg nincs engedélyezett növényvédő szer.

Füge- levélmoly - imégója

A magyar és nemzetközi rovartanban igazi meglepetést jelentett a Magyarországon addig ismeretlen fügedarázs (Blastophaga psenes) populációjának felfedezése is Pécsett a 2000-es évek elején. A fügedarazsak kizárólag csak a porzós és termős virágokat egyaránt tartalmazó virágzatú fügefa egyedeken tudnak szaporodni, s az áttelelő termésekben vészelik át a telet. Az elmúlt évtizedekben a pécsi fügedarázs-populáció megerősödött, és biztonsággal állítható, hogy megtelepedett.

fügedarázs

A magyarországi fügekutatás legújabb meglepetését 2022 tavasza hozta, amikor Pécsett a füge-levélmoly és a fügedarazsak monitoring vizsgálata közben addig Magyarországon ismeretlen lárvák tömege került elő a fügelevelek fonákjáról. Az alapos mikroszkópi azonosítási vizsgálatok során kétségkívül bebizonyosodott, hogy a kizárólag a fügén élő füge-levélbolháról (Homotoma ficus) van szó.

A füge-levélbolha – a füge-levélmolyhoz hasonlóan – szintén jól ismert kártevője a mediterrán területeken élő és tenyésző fügéknek. Ez a levélbolha egy kimondottan a fügefélékre specializálódott levélbolhacsalád tagja. A füge-levélbolha folyamatosan terjedt észak irányában, tíz évvel ezelőtt már a szerbiai Újvidéken is felbukkant, így magyarországi megjelenésére számítani lehetett.

1. A füge levélbolha elterjedése Magyarországon, 2. A pécsi Mecsekoldal, ahonnan először előkerült

3.  a levélbolha imágók mikroszkóppal fényképezve, 4. A Tenkes-hegy Harkány felett, itt is gyakori a faj,

5. A levélbolha lárvái a levelek erezete mentén károsítanak.

A lárvák aprók, zöld színűek, sokszor nagy tömegben találhatók a füge levelének fonákján, az erek közelében. A faj kártétele – a fügemolyéhoz képest – nem feltűnő, nem rág, nem sző hálót és a szívogatása sem okoz látható kárképet. Hazánkból ez a faj az idei évben Pécsett, Harkányban, Komlón, Siklós–Máriagyűdön és Hévízen élő fügebokrokról került elő, de feltételeznünk kell, hogy a későbbiekben az egész ország területén – a füge-levélmolyhoz hasonlóan – el fog terjedni.

A tavaszi megfigyelést követően levélbolhák eltűntek a pécsi fügefákról. Meglepetésre október hónapban ismét tömegesen jelen voltak a leveleken a füge-levélbolha imágói. De hol voltak a forró nyári hetekben? Június, július folyamán a kifejlett egyedek elhagyták a fügét és ‒ más egynemzedékes levélbolhafajokhoz hasonlóan ‒ különböző növényeken (nem a valódi tápnövényen) pihentek. Ebben az időszakban nem repültek és keveset mozogtak. Az imágók októberben visszarepültek a fügebokrokra, ahol ezekben a napokban a párosodás után a nőstények a rügyek közelébe rakják le tojásaikat, amelyek áttelelnek.

Ezekben a napokban (2023 május) hatalmas tömegben keltek ki a lárvák, a számos fügebokron megfigyelhetők, s az aggodalomra ad okot.

Nagy kérdés a szakemberek körében, hogy miként jutott el hazánkba ez az új kártevő? Mivel a fügefára engedélyezett növényvédő szer nincs, így a pécsi, baranyai fügetermesztők csak a fertőzött levelek eltávolításával védekezhetnek a fügét károsító rovarok ellen.

Fazekas Imre, biológus