<< Leánykökörcsin © Fazekas I., 2017

Sokan keresik fel a pécsi Havi-hegy meredek délnyugati oldalát, hogy lefényképezhessék az ibolyás, kékeslilás virágú növényt. A virágokat, a kocsánnyal együtt sűrű selymesen fénylő, gyapjas szőrök védik a hideg tavaszi éjszakáktól. A leánykökörcsinek társaságában már csak néhány, szintén védett tavaszi hérics (Adonis vernalis) árválkodik, s kipusztulás előtt áll.

Leánykökörcsin virágzása rendszerint március második felében kezdődik és április közepéig, olykor végig is elhúzódik. Sajnos a természetvédelmi oltalom alatt lévő Havi-hegy jobban járható keleti lejtőin már csak egy szál maradt fent az erős taposás következtében. A Havi-hegyhez legközebb népes kolóniája él még Dömör-kapu dolomit sziklagyepjében is.

A növényföldrajzi ismeretek szerint a leánykökörcsin Magyarországon főként a Dunántúli-, és az Északi-középhegységben elterjedt, míg másutt csupán szigetszerű előfordulásairól tudunk. Baranyában már csak a Mecsekben és a Villányi-hegységben vannak állományai, többnyire védelem alatt lévő élőhelyeken. A tőlünk nyugatabbra lévő országokban (Ausztria, Dél-Németország, Svájc) erősen veszélyeztett, fokozottan védett növény faj.

Az írásos emlékek hazánkban először a XV. században említik a leánykökörcsint. A mi leánykökörcsinünk és fajtársai erősen mérgezőek. Hatásukra az emberi szívverés életveszélyesen lelassulhat. Régen, vizes oldatával, a lovak hátán kialakult fekélyeket kenegették. A kökörcsinekből készült kivonatokat a homeopátiás gyógyászat még ma is használja.

A védett leánykökörcsin és a tavaszi hérics egyre fogyatkozó baranyai populációit leginkább a turisták taposása, virágszedése, s meggondolatlan áttelepítése veszélyezteti. Károsítói súlyos büntetésre számíthatnak.

http://www.bama.hu/helyi-ertek/postabontas/vedett-tavaszi-novenyek-pompaznak-a-havi-hegyen-717132/