Hatvanhat bog�rcsal�d fajai a Mecsekb�l (Coleoptera)

Merkl Ott� - S�r J�zsef - Gy�rgy Zolt�n

Az eddigi kutat�sok alapj�n viszont egy�rtelm�, hogy bogar�szati szempontb�l a Melegm�ny-v�lgy Term�szetv�delmi Ter�let a Mecsek egyik leg�rt�kesebb ter�lete. Az itt tal�lhat� m�ly v�lgyekb�l a f�k nehezen termelhet�k ki, ez�rt jelent�s mennyis�g� faanyag marad a helysz�nen. Ez t�bb �rt�kes szaproxilof�g bog�rfaj (p�ld�ul Aesalus scarabaeoides, Ampedus quadrisignatus, Isorhipis melasoides, Isorhipis nigriceps, Prostomis mandibularis �s Sinodendron cylindricum) fennmarad�s�t biztos�tja.

A Mecsekb�l el�ker�lt fajok k�z�l a k�vetkez�k k�pviselnek kiemelked� term�szetv�delmi �rt�ket

V�dett fajok

Ampedus quadrisignatus (Gyllenhal, 1817) – n�gyfoltos pattan�bog�r. A V�r�s K�nyv az elt�nt fajok k�z� sorolja, a Mecsekben �s a Vill�nyi-hegys�gben azonban rendszeresen el�fordul. �reg erd��llom�nyokhoz k�t�d� szaproxilof�g faj. Hazai elterjed�s�nek �s �letm�dj�nak ismertet�s�t S�r et al. (2003) foglalj�k �ssze.

Anthaxia hungarica (Scopoli, 1772) – magyar vir�gd�szbog�r. A V�r�s K�nyv az aktu�lisan vesz�lyeztetett fajok k�z� sorolja. A sz�raz, meleg, mediterr�n jelleg� t�lgyesek (melegkedvel� t�lgyesek, karsztbokorerd�k) jellemz� bog�rfaja.

Cetonischema aeruginosa (Drury, 1770) – pomp�s vir�gbog�r. Haz�nk id�sebb erd��llom�nyaiban �ltal�nosan elterjedt �s gyakori.

Chalcophora mariana (Linnaeus, 1758) – nagy fenyvesd�szbog�r. Haz�nkban csak a Dun�nt�lr�l ismert; a Nyugat-Dun�nt�l �s a Bakony erdeifenyveseiben helyenk�nt gyakori, a Mecsekb�l azonban csak egyetlen (k�zelebbi lel�hely megjel�l�s�t n�lk�l�z�) p�ld�ny�t ismerj�k.

Copris lunaris (Linnaeus, 1758) – k�z�ns�ges-holdszarv�-gan�jt�r�. Haz�nkban �ltal�nosan elterjedt, f�leg az alacsonyabban fekv� vid�keken gyakori.

Cryphaeus cornutus (Fischer de Waldheim, 1823) – szarvas gy�szbog�r. Haz�nk lomberdeinek ritka faja. Csak n�h�ny lel�helye ismert.

Cucujus cinnaberinus (Scopoli, 1763) – skarl�tbog�r. Szerepel a Berni Egyezm�ny II. F�ggel�k�ben, az IUCN V�r�s List�j�ban VU A1c min�s�t�st kapott. Haz�nkban els�sorban a s�kvid�ki ny�rasok �s f�zesek �llata (a telep�tett �llom�nyokat is bele�rtve), de id�s erd�kben a hegyvid�keken is megtal�lhat�.

Dorcus parallelipipedus (Linnaeus, 1758) – kis szarvasbog�r. Az orsz�g ter�let�n minden�tt el�fordul, ahol b�rmilyen f�s n�v�nyzet tal�lhat�.

Gnorimus variabilis (Linnaeus, 1758) – nyolcpettyes vir�gbog�r. Id�s erd��llom�nyok ritka bog�rfaja. K�l�nf�le f�k (pl. t�lgy, b�kk, cseresznye, �ger) korhad� tusk�iban �s r�nkjeiben fejl�dik.

Lucanus cervus (Linnaeus, 1758) – nagy szarvasbog�r. A V�r�s K�nyv az aktu�lisan vesz�lyeztetett fajok k�z� sorolja. Szerepel a Berni Egyezm�ny III. F�ggel�k�ben. A t�lgyesek jellemz� bog�rfaja.

Netocia ungarica (Herbst, 1790) – magyar vir�gbog�r. K�t�tt talaj� (f�leg l�sz�s) gyepek jellemz� bog�rfaja.

Oryctes nasicornis (Linnaeus, 1758) – orrszarv� bog�r. A term�szetes �l�helyek k�z�l els�sorban az olyan t�lgyesek lak�ja, ahol l�rv�i nagy t�meg� korhadt f�ban (gy�kerekben, tusk�kban) fejl�dhetnek. Lakott telep�l�seken f�lddel �rintkez� t�lgyf�ban, fatelepek f�r�szporhalmaiban szint�n gyakori.

Osmoderma eremita (Scopoli, 1763) – remetebog�r. Fokozottan v�dett. Szerepel a Berni Egyezm�ny II. F�ggel�k�ben, az IUCN V�r�s List�j�ban VU A1c min�s�t�st kapott. Haz�nkban rendk�v�li m�don megritkult, biztos el�forduk�sa csak a Szigetk�zb�l �s a Szatm�r-beregi s�kr�l ismert.

 Osmoderma eremita

Pedinus hungaricus Seidlitz, 1893 – pann�niai gy�szbog�r. A Dun�nt�l d�li fel�nek sz�raz, meleg lejt�inek ritka faja. �szak fel� Tihanyig terjedt el.

Schizotus pectinicornis (Linnaeus, 1758) – kis b�borbog�r. Id�s, nedves erd��llom�nyokhoz k�t�dik; els�sorban hegyvid�ki ter�leteken fordul el�, de a Hans�gb�l �s B�torligetr�l is el�ker�lt.

Sinodendron cylindricum (Linnaeus, 1758) – t�lk�s szarvasbog�r. Az id�s mont�n �s szubmont�n b�kk�s�k jellemz� faja. Haz�nk magasabb hegys�geiben t�bb helyen el�fordul.

Nem v�dett, de faunisztikai szempontb�l �rt�kes fajok

Acmaeodera degener (Scopoli, 1763 – s�rgafoltos z�m�kd�szbog�r. Haz�nk hegy- �s dombvid�ki t�lgyeseiben sz�rv�nyosan fordul el�.

Athous kaszabi Dolin, 1986 – Kaszab-pattan�. Magyarorsz�gr�l �rt�k le; parat�pusai k�z�tt mecseki p�ld�nyok is tal�lhat�k. Nem teljesen megb�zhat� lel�helyc�dul�j� p�ld�nyai Si�fokr�l, Budapestr�l �s m�s helyekr�l is ismeretesek, a Mecsekben, a Vill�nyi-hegys�gben �s a Geresdi-dombs�gon (B�taap�ti) azonban el�g gyakori.

Isorhipis melasoides (Laporte de Castelnau, 1835) – legyez�s t�visnyak�bog�r. Haz�nk b�kk�seiben t�bbfel� megtal�lt�k, de meglehet�sen ritka. A 2000-es �vek elej�n a budapesti Normafa k�rny�k�n nagyobb sz�mban volt megfigyelhet�.

Isorhipis marmottani (Bonvouloir, 1871) – k�tsz�n� t�visnyak�bog�r. Haz�nk hegy- �s dombvid�ki erdeib�l csup�n n�h�ny p�ld�ny�t ismerj�k

Isorhipis nigriceps (Mannerheim, 1823) – feketefej� t�visnyak�bog�r. A faj �j Magyarorsz�g faun�j�ra, annak ellen�re, hogy Horvatovich (1980) m�r k�z�lte a Tubesr�l �s Pilisszentl�lekr�l. Az akkori k�zl�s alapj�ul szolg�l� p�ld�nyok azonban az Isorhipis marmottani fajhoz tartoznak. A Mecsekb�l viszont val�di Isorhipis nigriceps egyedek is el�ker�ltek. A fajnak a Mecseken k�v�l m�g k�t adata ismert haz�nkb�l: Baranya megye, K�t�jfalu, 1989. V. 13., S�r J. (JPM); Baranya megye, Teklafalu, farak�sr�l, 2004. IV. 14.–VIII. 1., S�r J. & S�r P. (MTM).

Metaclisa azurea (Waltl, 1838) – az�rk�k gy�szbog�r. Haz�nkb�l igen kev�s p�ld�nya ismert, ezek nagy t�bbs�ge sok �vtizeddel kor�bbr�l val� (ilyen az egyetlen mecseki adata is). Hogy egy�ltal�n m�g l�tezik Magyarorsz�gon, arr�l k�t sz�rnyfed� tan�skodik, amelyeket Merkl Ott� a Baranya megyei Patapoklosi f�slegel�j�n, egy kisz�radt t�lgyfa k�rge alatt tal�lt 2001. m�rcius 18-�n.

Prostomis mandibularis 

Prostomis mandibularis (Fabricius, 1801) – eur�pai fogas�ll�bog�r. A Mecsek egyik leg�rdekesebb bog�rfaja. El�fordul�si adatai Eur�pa d�li vid�keir�l (Spanyolorsz�gt�l a Kr�m-f�lszigetig), T�r�korsz�gb�l, a Kauk�zusb�l �s az ir�ni Elburz hegys�gb�l ismertek. Haz�nkban jelenleg k�t hegys�g�nkben tal�lhat�k biztosan l�tez� popul�ci�i: az egyik a K�szegi-hegys�g, a m�sik a Mecsek. A Mecsekben a Melegm�ny-v�lgy Term�szetv�delmi Ter�leten (Nagy-M�ly-v�lgy, Meleg-m�ny) tal�lt�k. V�r�sen korhad� f�khoz k�t�d� szaproxilof�g bog�rfaj. Irodalmi forr�sok szerint sokf�le f�ban megtelepszik. Val�j�ban nem bizonyos fafajokhoz, hanem a v�r�s korhad�shoz ragaszkodik; a Mecsekben legt�bbsz�r kid�lt cseresznyef�k k�rge alatt tal�lt�k. A sz�m�ra megfelel� helyeken nagy sz�mban �l, saj�tosan aszimmetrikus fej� l�rv�ival egy�tt. Mind az im�g�k, mind a l�rv�k �ttelelnek. Tev�kenys�g�kre utal, hogy t�pl�lkoz�suk sor�n a f�t s�rszer� anyagg� alak�tj�k �t (Lawrence & Britton 1994).

A r�szletes tanulm�ny A Mecsek �llatvil�ga 1. (Folia comloensis 15.) k�tetben olvashat�