�brah�m Levente kaposv�ri zool�gus �ssze�ll�totta a mecseki fajok els� �sszefoglal�j�t. Kutat�sai sor�n meg�llap�totta, hogy hegys�g faun�j�ban igen magas a mediterr�n faunaelemek sz�ma, k�l�n�sen jelent�sek az �n. holomediterr�n fajok.

A szerz� r�szletesen foglalkozik t�bb k�tes �s a Mecsekb�l elt�nt faj k�rd�s�vel is:

"Palpares libelloides – A faj stabil popul�ci�ja biztosan nem �l a Mecsekben, ugyanis eddig egyetlen p�ld�nya ker�lt el� (coll: MTM). Steinmann (1963, 1967) k�t publik�ci�j�ban k�l�nb�z� mecseki lel�helyeket jel�lt meg gy�jt�helyk�nt, ez�rt az adat eredet�t megpr�b�ltam pontos�tani a gy�jt�k�nt megjel�lt M�cz�r L�szl�n�l, de � t�bb �vtizeddel ezel�tti gy�jt�sre m�r nem eml�kezett (lev�lbeli k�zl�s). Felt�telezhet�en behurcolt vagy f�lrec�dul�zott p�ld�nyr�l lehet sz�, ez�rt a hazai faun�b�l a faj a gy�jt�st�l sz�m�tott 50 �v ut�n t�rlend�.

Libelloides macaronius – K�z�p-Eur�p�t�l K�z�p-�zsi�ig elterjedt, expanz�v pontomediterr�n faunaelem. A faj haz�nkban a k�z�phegys�g d�li kitetts�g� helyein, valamint az Alpokalja er�sen kisz�rad� kavicstakar�it bor�t�, f�lsz�raz �rt�sr�teken tal�lja meg �l�helyeit. A Dun�nt�li-dombs�gr�l sz�rmaz� adata a m�lt sz�zadb�l val�. A Mecsekben teny�sz�s�re alkalmas �l�helyeken (Tubes, Misina, Bertalan-szikla, Tettye) a fajt t�bbsz�r kerestem, de sajnos m�r nem tal�ltam meg. Hasonl�an eredm�nytelen�l j�rtam a faj felkutat�s�ban a Vill�nyi-hegys�gben �s a Z�k�ny-�rtilosi-dombokon (�brah�m 1998, 2000) is. Kipusztul�s�t a Dun�nt�li-dombs�g ter�let�r�l felt�telezhetj�k, mivel a faj rendk�v�l felt�n�, �gy a rovar�szok, k�l�n�sen a lepk�szek figyelm�t biztosan nem ker�lte volna el jelenl�te. (4. �bra)."

A tanulm�ny teljes terjedelemben az al�bbi linkre kattintva olvashat�:

http://www.smmi.hu/termtud/neurohu/pdf/AbrahamFolcoml15.pdf