Bnti bazsarzsa - Paeonia banatica
A Fldkzi-tenger mellett l piros bazsarzsa (Paeonia officinalis) pannniai bennszltt, preglacilis reliktumnak tekinthet rokona.
Ma mr letkpes llomnya a vilgon csak a Kelet-Mecsekben tallhat. A szra nem fsod, mintegy 40-60 cm magas. Levelei hromszorosan hrmasan sszetettek, levlki hosszksak, alul szrsek. Magnyosan ll virgaiban 5-8 bborszn sziromlevl tallhat. Szrs tsz termseiben kb. 8 mm tmrj fekete magok fejldnek. prilis vgtl mjus kzepig virgzik. A meleg, flszraz s de termhelyeket kedveli, ezrt elssorban a dli lejtkn s hegygerinceken l. Szereti a meszes, laza, ktrmelkes erdtalajokat. A flrnykos termhelyek nvnye, de jl elviseli a teljes megvilgtst is. Leggyakrabban cseres-tlgyesekben, ezek szlein, tisztsain tallhat. Mszktrmelkes hegycscsokon s hegygerinceken melegkedvel trmelklejt erdk nyjtanak szmra menedket.
Fokozottan vdett nvny, eszmei rtke: 100 000 Ft.
A szerkeszt kigsztse: Szab Lszl Gy. et al. (2002) szerint a bnti bazsarzsa letstratgija ms, mint a mediterrn "tpusfaj" (Paeonia officinalis). Klnsen nagy tmegben fordul el Hosszhetny kzelben lv Nagymez birkalegelin, ahol eredetileg cseres-tlgyesek voltak. Ezek kirtst s a legeltetst a nvny nem snylette meg, st ersen keser ze miatt mg a birkk sem rgtk le, ami elsegtette tmeges elszaporodst. Szaporodsa trtnhet a rhizma nvekedse, trbeli sztterjedse, esetleg feldarabolds rvn (pl. vaddiszn trs), vagy felrepedt tszkbl sztszrt magvakkal. Feltnen szp virgjra protogynia s a rovarmegporzs jellemz.
Levele igen mrgez protoanemonint s sokfle fenoloidot tartalmaz. A bnti bazsarzsa alleloptis potencilja ers.
Irodalom
Szab L. Gy. (2002): Fitokmiai habitus s letstratgia. In: Salamon-Albert .(szerk.): Magyar botanikai kutatsok az ezredforduln - Tanulmnyok Borhidi Attila 70. szletsnapja tiszteletre, Pcs pp. 710.
|