www.mecsek.gportal.hu
Menü
     
Linkek
     
Óra
     
Mecseki képek
     
Naptár
2024. Március
HKSCPSV
26
27
28
29
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
03
04
05
06
<<   >>
     
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Elfelejtettem a jelszót
     
Tudománytörténet
Tudománytörténet : Vöröss László Zsigmond (1914-1996)

Vöröss László Zsigmond (1914-1996)

Bevezetés

Dr. Vöröss László Zsigmond a magyar botanika és pedagógia sokak által tisztelt és szeretett egyénisége volt. Az 1960-as évek második felében ismertük meg, amikor a Pécsi Tanárképző Főiskola biológia szakos hallgatói lettünk. Tanulmányaink első két évében még kételkedve néztünk rá. Magas, szikár termetével, szúrós szemeivel, járt-kelt a Növénytani Tanszék folyosóin. Amikor ráköszöntünk, emelt fejjel ránkbólintva visszaköszönt, de arcán cseppnyi közvetlenséget sem láttunk. A főiskolai hallgatók körében ezért szorongást keltett: „Úr Isten! Mi lesz velünk, ha hozzá kerülünk?” – monduk többen is. III. éves korunkban tanított bennünket növényrendszertanra. Ekkor jöttünk rá, hogy szigorú tekintete mögött mélységes humánum, szeretet nyugszik. Előadásai, növényrendszertani gyakorlatai élvezetesek voltak. Amikor észrevette, hogy már fáradtan figyelünk rá, „bedobta” csillogó, fanyar humorát, s hallgatói hirtelen felkacagtak. Ilyesmi történt egy napsütéses téli napon is, amikor egy gyakorlati foglalkozáson kivitt bennünket a botanikus-kertbe. Megálltunk egy magas fa előtt, úgy 30 méternyire, s kérdezte: „Ki tudná megmondani, hogy ez milyen fa?” Egy levél sem volt rajta, hát egyikünk sem mert szólni semmit. Vöröss tanár úr erre – jellegzetes „pattogó” hangján – megszólalt: „Magas kőris! Hát nem látják, hogy a hajtásvégeken keresztben átellenesen állnak a rügyek!?” Egy pillanat alatt elszállt belőlünk a télvégi fáradtság, s máris jobban tudtuk figyelni lebilincselő szavait. Mindezeken túl igen tiszteltük benne, hogy műveltsége egyéb tudományágakra, sőt különböző művészeti területekre is kiterjedt. Egyéniségéből sugárzott, hogy nem csupán jó szakember, hanem egyben kitűnő pedagógus is. Nem elég ugyanis szakmailag felkészíteni a tanárjelölteket, hanem ki kell alakítani bennük olyan emberi tulajdonságokat is, amelyek nélkül eredményes oktató-nevelő munkát lehetetlen végezni. Vöröss László Zsigmond személyében kitűnően ötvöződött a tudós és a pedagógus hivatásérzet.

Vöröss László Zsigmond emlékezete

(1914–1996)

 

Élete és munkássága

 

Siklóson született 1914. március 22-én. Édesapja matematika-fizika szakos tanárként a helybeli állami polgári iskola ünnepelt pedagógusa volt. Már gyermekkorában megmutatkozott a biológia iránti érdeklődése, ugyanis csiga-, kagyló és rovargyűjtéssel foglalkozott. A siklósi polgári iskola elvégzése után a Kiskunfélegyházi Tanítóképzőbe került. Itt Móczár László zoológus professzor édesapja, Móczár Miklós tanítványaként kezdett elmélyülni az élővilággal kapcsolatos törvényszerűségekben. A tanítói oklevél megszerzése után a Szegedi Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola természetrajz-földrajz-testnevelés szakán folytatta tanulmányait. Legkedvesebb tanárai itt Greguss Pál botanikus, Ábrahám Ambrus zoológus, valamint Littke Aurél és Kogutowicz Károly geográfusok professzorok voltak. A főiskola elvégzése után oktató-nevelői munkáját – a bátaszéki polgári iskolában – 1938-ban kezdte.

 

Pályafutásában a II. világháború hét évig tartó törést okozott. Három és fél évi katonai szolgálatból két évet a keleti fronton töltött. A 2. magyar páncélos hadosztály parancsnokságánál – tartalékos hadnagyként – teljesített szolgálatot. Alakulatuk a nagy visszavonulás során Ausztriában feloszlott. Hazafelé tartó útján került orosz hadifogságba. Egyik fogolytáboruk a Kaukázus közelében volt. Itt csodálta meg az Elbruszon az elmondhatatlanul lenyűgöző napfelkeltét, ott látott két méteres átmérőjű kaukázusi jegenyefenyőt (Abies nordmanniana), valamint sok érdekes növény- és madárfajt figyelt meg. Az ugyancsak három és fél évig tartó fogság után 1948. novemberében térhetett haza.

 

Hazatérte után ismét Bátaszékre került, ahol fél éven át általános iskolában tanított, majd két évig tanulmányi, ill. szakfelügyelőként tevékenykedett. 1951-től a Dombóvári Tanítóképző Intézetben oktatott: „Kiváló tantestületünk volt. A teljes emberré nevelés terén kevés helyen értek el akkor hazánkban olyan eredményeket, mint Dombóvárott. Sokoldalú, kiváló tanítók kerültek ki az intézetből, akik nemcsak szakmai tudásukkal tüntek ki, hanem pozitív emberi tulajdonságaikkal is” – mondta. Itt kezdett tudományos kérdésekkel foglalkozni, s egyre több publikációja jelent meg. Ekkor írta meg „A Kapos-völgy természeti földrajza” c. könyvét, amellyel a Magyar Földrajzi Társaság dicséretét érdemelte ki. Mivel Dombóváron középiskolai tanári állást töltött be, úgy érezte, el kell végeznie Szegeden az egyetemet. Ekkor lett ismét hallgatója néhány korábbi példaképének: „Gregusstól a kutatásban az önálló véleménynyilvánítás bátorságát és merészségét, Ábrahámtól a tudás fölényes megszerzésének szükségességét, Kogutowicz professzortól a sokoldalú bizonyítás fontosságát tanultam meg”.

 

1958-ban megszűnt a Dombóvári Tanítóképző. Ekkor került a Pécsi Tanárképző Főiskola Növénytani Tanszékére. Oktató-nevelő és tudományos munkássága itt teljesedett ki.

 

Pécsett az oktatási és kutatási célokat egyaránt szolgáló tanszéki növénygyűjtemény fejlesztését, gondozását, rendezését szívügyének tartotta. Igen szorgalmas növénygyűjtő volt. A herbárium állományát hatezerről hatvanezerre fejlesztette. A rendszeres gyűjtőutakon kívül külföldi tanulmányútjairól is számos növényritkaságot hozott. Széleskörű szakmai-baráti ismeretségei révén ajándékként több híres múlt századi növénygyűjteménnyel is gyarapította a kollekciót. Így szerezte meg a Pannonhalmi Apátság – használaton kívüli – „gazdátlan” herbáriumát. Múzeális értékű anyaga az 1800-as évekből származik. E gyűjtemény része a pannonhalmi maggyűjtemény is, melynek tudományos feldolgozását is Vöröss László Zsigmond végezte el. Megjegyzendő, hogy a Pannonhalmi Apátsággal fenntartott kapcsolatai miatt, a szocialista diktatúra egyes személyei nemtetszésüket fejezték ki. A tanszéki herbárium további felbecsülhetetlen értékét képezi két régi pécsi botanikus (Nendtvich Tamás és Mayer Móricz) növénygyűjteménye. Szoros szakmai kapcsolatot tartott Nagy István református lelkésszel, aki Villány környékének flóráját kutatta, s szintén szorgalmas gyűjtő volt. 1974-ben bekövetkezett halála után magán herbáriumát Vöröss László Zsigmond megszerezte, így ez is a Növénytani Tanszékre került. Rendkívüli alaposságát bizonyítja, hogy a Növénytani Tanszék herbáriumában levő valamennyi növényfajról katalóguscédulát készített, melyen – a faj sorszáma mellett – elérhetési helye is fel van tüntetve (Nendtvich Tamás herbáriuma, Mayer Móricz herbáriuma, Pannonhalmi Apátság herbáriuma, Növénytani Tanszék herbáriuma stb.).

 

 Vöröss László Zsigmond (1914–1996)

 


Pécsi tartózkodása idején aktív terepbotanikai kutatásokat is folytatott. Korát messze megelőzve foglalkozott bányák, meddőhányók, salakhegyek rekultivációjával, elsősorban növényzettel való sikeres betelepítésével. Környezetvédelmi szakemberekkel együttműködve vizsgálta a levegőszennyezés növénytakaróra gyakorolt hatását. Lelkesen kutatta a számára oly kedves szülőföld, a Dél-Dunántúl növényvilágát. A Dráva-síkon végzett kutatási eredményeiből írta és védte meg 1964-ben egyetemi doktori értekezését a szegedi József Attila Tudományegyetemen. Ekkor ismét kapcsolatba került Greguss professzor úrral, aki ezúttal bírálója volt. Számos értékes florisztikai adata között kiemelkedő jelentőségű az 1962-ben Szaporcán (Baranya megye) felfedezett Panicum philadelphicum nevű kölesfaj, amelyet korábban Európából nem ismertek. 1965-ben Szaporca határában egy peremizs fajra (Asteraceae család) lett figyelmes. Ezt a növényt Pénzes Antal Inula vörössii néven – a tudomány számára új fajként – írta le. Megjegyzendő, hogy az újabb nómenklatúrai szabályok szerint a tudományos neveknél az ékezetek használatát betiltották, ezért e faj helyes neve Inula voeroessii. A növény fajként való elfogadását Soó Rezső felülbírálta, s az Inula britannica alakkörébe sorolta, azonban – mint mikrotaxon – így is őrzi Vöröss László Zsigmond nevét. 1970-ben fedezte fel a Mecseken (Abaliget: Cseppkő-barlang) a Seligeria doniana nevű mohafajt, amelyet a Kárpát-medencéből ő közölt elsőként. E legnagyobb felfedezései mellett számos olyan növényfajt talált, amelyek Baranyából, vagy annak valamely tájegységéről korábban nem kerültek elő. Kutatóútjai során eljutott távolabbi országrészekbe, így a Nyírségbe és a Tarna-vidékre is, ahol szintén talált e területekre új taxonokat.

 

 

A képen balra: Seligeria sp., jobbra Inula britannica

A Seligeria doniana mohafajt Vöröss L. Zs. fedezte fel először a Kárpát-medencében.

Az Inula britannica egyik pannon változatát "vörössii" néven Pénzes Antal írta le.

 

Tudománytörténeti kutatásokat is végzett. E tárgykörben hézagpótló eredményként értékelendő a múlt századi első magyar algakutató, Titius Pius Vendel életének és munkásságának felderítése, de Mayer Móricz és Nagy István botanikai munkásságáról is írt tanulmányt.

 

A Pécsi Tanárképző Főiskoláról 64 éves korában, 1978-ban vonult nyugdíjba. Néhány évig Szentlőrincen élt, majd 1980-ban Martonvásárra költözött. Annak ellenére, hogy anyagi támogatást sehonnan sem kapott, töretlen elhivatottsággal folytatta botanikai kutatásait. Gyakran utazott fel Budapestre, ahol a Magyar Természettudományi Múzeum Növénytárában Wagner János (1870-1955) hatalmas hársgyűjteményét rendezte. E felbecsülhetetlen tudományos és kultúrtörténeti értéket képviselő kollekcióból tíz – a tudományra új – taxont írt le. A szombathelyi Savaria Múzeumban fejezte be Piers Vilmos (1838-1920), a neves kőszegi amatőr botanikus szintén nagy értékű herbáriumának tudományos rendszerezését és leírását. Ebben az időben dolgozta fel Jemelka József soproni növénygyűjteményét (1843-1847), és a Kismartoni-park (ma Eisenstadt) herbáriumát is. Döntő érdemeket szerzett a régi telepítésű arborétumok növényanyagának katalogizálásaival is. Ha ideje és egészsége engedte, rendszeresen járta a terepet. Magas termete gyakran feltűnt a Mezőföld különböző részein, így a Velencei-tó és Székesfehérvár környékén is. Ebben az időben jutott el a Tarna-vidékre is. Ahol megjelent, általában mindig talált valami újat. Gyűjtött, figyelt, fényképezett és eredményeit publikálta.

 

Kiváló és termékeny szakíróként is elévülhetetlen érdemei vannak. Nagy gondot fordított népszerűsítő jellegű cikkek írására, azonban ezeknél is arra törekedet, hogy valami új tudományos ismerethez juttassa az olvasót. Ilyenek voltak egyes dendrológiai dolgozatai, melyekben hazánkban ritka fáiról (pl. babérfa, mammutfenyő), faóriásairól és idős fasorairól írt, de sok egyéb környezet- és természetvédelmi, tudomány- és kultúrtörténeti, honismereti, valamint néprajzi tárgyú ismeretterjesztő dolgozata is megjelent. Az ilyen tárgyú írásainak száma meghaladja a kétszázat. Írt főiskolai jegyzeteket, könyv- és lexikonfejezeteket is. Fényképfelvételei számos könyvben és folyóiratban láttak napvilágot.

 

A természetvédelem terén is aktívan tevékenykedett. Számos esetben hívta fel a természetvédelmi szervek figyelmét idős faóriások, fasorok, vagy értékes, védendő élőhelyek megóvására. Az ő javaslatára lett védett pl. a Dráva-síkon a Cún és Szaporca falvak közötti „Ó-Dráva”, amely egyben a nemzetközi „Ramsari egyezmény” hatálya alá is került. Évekig elnöke volt a TIT martonvásári szervezetének és a Magyar Madártani Egyesület helyi csoportjának. Közben pécsi köztestületi tagságait is fenntartotta. Így tagja maradt a Pécsi Akadémiai Bizottság Növénytani és Természetvédelmi Munkabizottságának, valamint a Magyar Biológiai Társaság Pécsi Csoportjának, s e szervezetek által rendezett szaküléseket rendszeresen látogatta.

 

Élete utolsó éveiben is megőrizte aktívitását, ám érszűkülete miatt már nehezen tudott járni, nem volt képes nagyobb utakat megtenni. Ekkor inkább szeretett szülővárosa, Siklós történetét kutatta, melyről számos cikke jelent meg. E tevékenysége elismerésére 1995-ben a Siklósi Vár- és Múzeumbaráti Kör örökös tiszteletbeli tagjává választotta. Utolsó hónapjait egy Tolna megyei kis falucskában, a Dombóvár melletti Kapospulán töltötte. 1996. szeptember 2-án hunyt el. A Rákoskeresztúri új köztemetőben (Budapest) szeptember 27-én helyezték végső nyugalomra.

 

Epilógus

 

Szép és eredményekben gazdag életpályát futott be. Olyan pedagógus-nemzedéket indított útnak, melynek lelkét szinültig töltötte a hivatás iránti elkötelezettséggel, a tudományok tiszteletével, a kutatás vágyával, a magyar és az egyetemes kultúra nemes eszméjével. Sok-sok tanítványa tanúsíthatja, hogy rendkívüli, életre szóló hatással volt hallgatóira. Bölcs, de nem fölényeskedő; megértő, de nem könnyelmű; szigorú, de főiskolai tanári hatalmával soha vissza nem élő – ezek voltak egyéniségének legfőbb jegyei. Szerettük, tiszteltük; példaképünk volt és marad. Az iránta érzett őszinte tanítványi ragaszkodást és szeretetet tartotta élete legnagyobb jutalmának. Ezzel kapcsolatban egy kedves tanítványa – a nemrég elhunyt Mecseki József – szavait idézzük, aki az alábbi szavakkal búcsúzott tőle: „A mag a földbe hull, kicsírázik, szárbaszökken, termést érlel és lehanyatlik. Egy gazdag élet ért most véget, de a szétosztott tudás ott van tanár tanítványai között, akik tovább sokszorozzák. Ennél szebb örök életet nem lehet elképzelni” (Mecseki 1996). Emlékének, munkásságának méltó megőrzése a magyar botanika és pedagógia erkölcsi kötelessége! Siklós és környékén végzett botanikai, néprajzi és helytörténeti kutatásai kapcsán ott lenne a helye a város díszpolgárai között. Emléktáblájának elhelyezése a Siklósi Vár- és Múzeumbaráti Kör munkatervében szerepel.

 

Köszönetnyílvánítás

 

Köszönetünket fejezzük ki azoknak, akiktől Vöröss László Zsigmond publikációs listájának összeállításánál segítséget kaptunk: Bochnicsek Pálné (Városi Könyvtár, Siklós), Horváth Csaba (Széchenyi István Városi Könyvtár, Sopron), Papp Gábor (Magyar Természettudományi Múzeum Növénytárának Könyvtára, Budapest), Simor Ferenc és Simor Ferencné (Vár- és Múzeumbarátok Köre, Siklós), Szalai Imre (Pécsi Tudományegyetem TTK Könyvtára, Pécs). Köszönetünk illeti továbbá Gilicze Józsefnét (Kapospula), aki értékes fényképeket bocsátott rendelkezésünkre.

 


A szerkesztő megjegyzése:

Az írás Vöröss László Zsigmond publikációs jegyzékével az alábbi periódikában olvasható.

Folia comloensis 12: 149-160. (2003) 

     

Florence Pugh magyar rajongói oldal. Ismerd meg és kövesd az angol színésznõ karrierj&#232;t!    *****    Fele királyságomat nektek adom, hisz csak rátok vár ez a mesebirodalom! - Új menüpont a Mesetárban! Nézz be te is!    *****    DMT Trip napló, versek, történetek, absztrakt agymenés:)    *****    Elindult a Játék határok nélkül blog! Részletes információ az összes adásról, melyben a magyarok játszottak + egyéb infó    *****    Florence Pugh Hungary - Ismerd meg az Oppenheimer és a Dûne 2. sztárját.    *****    Megnyílt az F-Zero Hungary! Ismerd meg a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-sorozatát! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    A Cheer Danshi!! nem futott nagyot, mégis érdemes egy esélyt adni neki. Olvass róla az Anime Odyssey blogban!    *****    A 1080° Avalanche egy méltatlanul figyelmen kívül hagyott játék, pedig a Nintendo egyik remekmûve. Olvass róla!    *****    Gundel Takács Gábor egy különleges könyvet adott ki, ahol kiváló sportolókkal a sport mélységébe nyerhetünk betekintést.    *****    21 napos életmódváltás program csatlakozz hozzánk még!Január 28-ig 10% kedvezménnyel plusz ajándékkal tudod megvásárolni    *****    Szeretne egy olyan általános tisztítószert ami 333 felmosásra is elegendõ? Szeretne ha csíkmentes lenne? Részletek itt!!    *****    Új játék érkezett a Mesetárba! Elõ a papírral, ollóval, és gyertek barkácsolni!    *****    Tisztítószerek a legjobb áron! Hatékonyság felsõfoka! 333 felmosásra elengedõ általános tisztítószer! Vásároljon még ma!    *****    Hayashibara Megumi és Okui Masami rajongói oldal! Albumok, dalszövegek, és sok más. Folyamatosan frissülõ tartalom.    *****    A legfrissebb hírek a Super Mario világából és a legteljesebb adatbázis a Mario játékokról.Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    333 Felmosásra elegendõ! Szeretne gazdaságosan felmosni? Szeretne kiváló általános tisztítószert? Kiváló tisztítószerek!    *****    Ha tél, akkor téli sportok! De akár videojáték formájában is játszhatjuk õket. A 1080°Snowboarding egy kiváló példa erre    *****    Egy asztrológiai elemzés,sok segítséget ad,életünk megtervezéséhez,rendeld meg és küldök egy 3 éves éves elõrejelzést is    *****    Szeretne leadni felesleges kilókat? Szeretné méregteleníteni és tisztítani szervezetét?Csatlakozzon a programhoz még ma!    *****    A horoszkóp a lélek tükre, kezd az évet azzal, hogy belenézel, én segítek értelmezni amit látsz. A saját akaratod dönt!