K�vetkez� 10 cikk

El�z� 10 cikk

T�rgyilagosan a Natura 2000-r�l	Prof. Dr. Varga Zolt�n
Gyakran tapasztalhat�, hogy a Natura 2000 programr�l olyan �r�sok jelennek meg, amelyek a program l�nyeg�r�l, c�ljair�l nem ny�jtanak �rdemi t�j�koztat�st. Ehelyett cs�sztat�sokat tartalmaznak, amelyek alkalmasak ennek a programnak a lej�rat�s�ra. Ez�ltal a korm�ny elhib�zott gazdas�gpolitik�ja miatt kialakult fesz�lt k�zhangulatot a term�szetv�delem ellen ford�tj�k, holott ez a restrikci�s-neoliber�lis gazdas�gpolitika a term�szetv�delemnek is csak �rtott. Arra is eml�keztetni szeretn�k, hogy �ppen a term�szetv�delemnek k�sz�nhet�en jelent�s uni�s t�mogat�sok �rkeztek Magyarorsz�gra, amelyekb�l komoly infrastruktur�lis fejleszt�sek val�sultak meg. Tov�bb…

Jogszab�lyok �s �rtelmez�sek
Megtal�lhat� itt a Natura 2000 ter�leteken val� gazd�lkod�sra vonatkoz�, jelenleg hat�lyban l�v� valamennyi hat�lyos jogszab�ly. Mivel a jogszab�lyok nyelvezete nehezen �rthet�, k�s�rletet tesz�nk azok �rtelmez�s�re is, amellyel, rem�nyeink szerint tov�bbi seg�ts�get ny�jthatunk az �rintetteknek Tov�bb…

TTSZ - gazd�lkod�si �tmutat�
A Term�szetv�delmi Tan�csad� Szolg�latot 1999-ben hozta l�tre a Magyar Mad�rtani Egyes�let az �rt�kes term�szeti ter�leteken gazd�lkod�kkal val� hat�kony egy�ttm�k�d�s, szakmai tapasztalatcsere c�lj�b�l. Tov�bb…

Natura 2000 alapkiadv�nyok magyarul
A „Magyarorsz�g �s a Natura 2000” c�m� h�romr�szes sorozat k�tetei a Natura 2000 h�l�zat kijel�l�s�nek szakmai �s jogi alapjait, a kijel�l�sek folyamat�t mutatj�k be. A munk�k a Term�szetv�delmi Hivatal ir�ny�t�s�val, hazai �s k�lf�ldi szak�rt�k bevon�s�val folytak a Phare program keret�ben. A k�nyvsorozat 2002–2003-ban jelent meg az �KO Rt., a Magyar Mad�rtani �s Term�szetv�delmi Egyes�let illetve az MTA �kol�gia �s Botanikai Kutat�int�zet�nek kiad�s�ban. Tov�bb…

A Natura 2000 helyrajzi sz�mok list�ja
A Natura 2000 h�l�zat �ltal �rintett ter�letek (k�l�nleges mad�rv�delmi ter�letek �s k�l�nleges term�szetmeg�rz�si ter�letek) helyrajzi sz�mainak �tdolgozott list�ja 2006. december 8-�n, a k�rnyezetv�delmi �s v�z�gyi miniszter 45/2006. (XII. 8.) KvVM rendelet�nek mell�kletetk�nt ker�lt nyilv�noss�gra. A rendelet 2006. december 16-t�l hat�lyos. Ut�bbi jogszab�ly "neves�ti" a Natura 2000 ter�leteket, amelyekre a 2006. okt�ber 17-t�l hat�lyos 275/2004-es korm�nyrendeletben meg�llap�tott szab�lyok vonatkoznak. Tov�bb…

K�l�nleges Term�szetmeg�rz�si Ter�letek
A K�l�nleges Term�szetmeg�rz�si Ter�letek kijel�l�s�t az Uni� �l�helyv�delmi Ir�nyelve (Habitats Directive) �rja el�. A kijel�l�s c�lja a vadon �l� n�v�ny- �s �llatfajok, illetve �l�helyt�pusok v�delme. Tov�bb…

Natura 2000 fogalomt�r
A Natura 2000 h�l�zattal �sszef�gg�sben haszn�lt fontosabb fogalmak, idegen szavak magyar�zata, �rtelmez�se tal�lhat� meg itt. Tov�bb…

Hat�lyos a m�dos�tott Natura 2000 rendelet
2006. okt�ber 17-t�l hat�lyba l�pett a Natura 2000 ter�letekre vonatkoz� �ltal�nos meg�llap�t�sokat tartalmaz� korm�nyrendelet m�dos�t�sa. A rendelet a Natura 2000 ter�letek c�lj�t, a ter�letek lehat�rol�s�nak szab�lyait, a k�rtalan�t�s �s t�mogat�sok form�it, illetve a Natura 2000 ter�letekre vonatkoz� �ltal�nos szab�lyokat hivatott meg�llap�tani. Tov�bb…

2. NATURA 2000 - KISBATTY�N	Fazekas Imre
Az erd�s NATURA 2000 �s az ecsetp�zsitos r�t term�szeti ter�let tal�lkoz�sa (feh�r vonal) a Koml� melletti Kisbatty�nban. Az �kol�giai v�ltozatos �l�helymozaikban t�bb Eur�pai Uni�s jelent�s�g� �llatfaj �l, melyek meg�rz�s�hez k�l�nleges term�szet-meg�rz�si ter�letek kijel�l�se sz�ks�ges. a) nagy t�zlepke b) d�szes tarkalepke c) cs�kos medvelepke d) nagy h�scinc�r e) szarvasbog�r f) havasi cinc�r g) s�rgahas� unka h) s�rga gyapjassz�v�

1. NATURA 2000	Nagy G�bor
A Natura 2000 az eur�pai jelent�s�g� term�szeti ter�letek h�l�zat�nak az elnevez�se. Eur�pai jelent�s�g�nek tekintend�k azok az �l�helyek �s fajok, amelyek az Eur�pai Uni� ter�let�n ritk�k, kipusztul�ssal vesz�lyeztetettek, illetve jellemz�ek Eur�pa term�szeti k�p�re. A Natura 2000 l�trehoz�s�nak jogi kereteit az Eur�pai Uni� term�szetv�delmi szab�lyoz� rendszer�nek k�t f� pill�re: a madarak v�delm�r�l (Bird Directive) 1979-ben (79/409/EEC), valamint a term�szetes �l�helyek, vadon �l� �llatok �s n�v�nyek v�delm�r�l (Habitat Directive) sz�l�, 1992-ben (92/43/EEC) elfogadott ir�nyelvek hat�rozz�k meg. Az ir�nyelvek k�z�s c�lokat �s feladatokat (pl. megk�l�nb�ztetett jogi oltalom, kezel�s, haszonv�telek szab�lyoz�sa) fogalmaznak meg a tagorsz�gok sz�m�ra, de a megval�s�t�s m�dj�t a k�z�ss�g orsz�gai elt�r� k�rnyezeti, t�rsadalmi, gazdas�gi �s kultur�lis adotts�gainak megfelel�en saj�t jogszab�lyaik alapj�n, maguk hat�rozz�k meg. Tov�bb…

K�vetkez� 10 cikk

El�z� 10 cikk