|
Dr. Wéber Mihály (1916-2000) |
Fazekas I. |
|
|
Wéber Mihály a Pécsi Tanárképző Főiskola Állattani Tanszék alapítója, s egykori vezetője, a rovarok fénycsapdás gyűjtésének mecseki megalapozója, légykutató.
|
Egy elfelejtett riport Horvát Adolf Olivérrel |
Fazekas I. |
|
|
Horvát Adolf Olivér (1907–2006) a mecseki botanikai kutatások meghatározó személyisége volt a 20. században. 95 éves korában interjút adott Cseri Rezső újságírónak, a beszélgetést a Természet BÚVÁR 58. évfolyamában, a 2003/1. számban, immáron 10 évvel ezelőtt olvashattuk. Magam, mint egykori tanítványa, később, mint közeli kollégája az itt közreadott, de már igen elfelejtett korabeli írással emlékezem feledhetetlen alakjára (Fazekas Imre, szerkesztő, 2013. nov. 17.).
|
Természeti táj és megismerés történet Komló vidékén (2012.12.27.) |
|
|
|
A Komlói Természettudományi Gyűjtemény ma (2004) mintegy 500 000 múzeumi tárgyat őriz. A magyar vidéki muzeális intézmények közül Komlón található a legjelentősebb mikroszkopikus őslénytani és a legnagyobb microlepidoptera (molylepke) gyűjtemény. Mielőtt rátérnék a gyűjteményben folyó tudományos és közművelődési munkára, áttekintem a város természettudományi megismerésének rövid történetét a római kortól egészen napjainkig. Így ha vázlatosan is, de betekintést kapunk a korábbi évszázadok természeti tájképének változásaiba.
|
Megsemmisülés előtt a komlói természettudományos muzeológia (2012.12.20.) |
|
|
|
│Komló, 2012.12.20. │A komlói természettudományos muzeológia kezdetei az 1950-es évekre nyúlnak vissza. Az elmúlt több mint fél évszázadban a komlói földtani, őslénytani és állattani muzeális anyag sok tízezerrel gyarapodott. Sajnos a helyi önkormányzat valamint a szakmailag illetékes vezető szakított a korábbi évek gyakorlatával, s a túlpolitizált, felelőtlen légkör miatt az országosan is jelentős értéket képviselő gyűjteményben minden felelős szakmai munka megszűnt. Evvel veszélyeztetik az nemzeti örökség helyi, térségi értékei fennmaradását. Következő írásunkban egy 2004-ben megjelent, rövid összefoglalót mutatunk be, s evvel is érzékelni szeretnénk az egykoron ott folyó munka értékeit, ugyanakkor rámutatunk napjaink vezetőinek mulasztásaira. (a szerkesztő)
|
Viertl Adalbert (1831-1900) |
|
|
|
A 19. századi mecseki lepkészeti kutatások kiemelkedő alakja volt VIERTL ADALBERT.
|
Fészeodúgyár Kárászon |
Fazekas Imre |
|
|
1904-ben egy bajor telepes fia - Kühnel Márton - fészekodú gyárat létesített a Kelet-Mecsek északi oldalán, Kárászon.
|
Nendtvich Tamás (1782-1858) |
|
|
A 19. századi mecseki természetrajzi kutatások kiemelkedő és meghatározó személyisége volt Nendtvich Tamás (1782-1858). A Késmárkról származó tudós gyógyszerész elsősorban botanikusként vált ismertté, de az Ő nevéhez fűződik a Mecsek lepkéinek első faunakatalógusa is. Mivel neve lassan feledésbe merül, fontosnak tartjuk, hogy a Botanikai Közlemények 1909-ben megjelent, megkésett nekrológot elektronikusan is közzé tegyük. Sajnos jó minőségű portrét, fényképet ez idáig még nem sikerült Nendtvichről beszereznünk, ezért az 1909-ben megjelent képet digitálisan feljavítva adjuk közre. (Fazekas Imre, szerkesztő)
|
Thalhammer János (1847-1934) |
Fazekas Imre |
|
|
Thalhammer János a 20. század elején meghatározó rovarkutatója volt a Mecseknek. Gimnáziumi tanárkodása mellett elsősorban a hegység Diptera faunáját kutatta. Több tízezer példányos gyűjteménye Európában is jelentősnek számított.
|
Vöröss László Zsigmond (1914-1996) |
Kevey Balázs & Kálmán Gyula |
|
|
Bevezetés
Dr. Vöröss László Zsigmond a magyar botanika és pedagógia sokak által tisztelt és szeretett egyénisége volt. Az 1960-as évek második felében ismertük meg, amikor a Pécsi Tanárképző Főiskola biológia szakos hallgatói lettünk. Tanulmányaink első két évében még kételkedve néztünk rá. Magas, szikár termetével, szúrós szemeivel, járt-kelt a Növénytani Tanszék folyosóin. Amikor ráköszöntünk, emelt fejjel ránkbólintva visszaköszönt, de arcán cseppnyi közvetlenséget sem láttunk. A főiskolai hallgatók körében ezért szorongást keltett: „Úr Isten! Mi lesz velünk, ha hozzá kerülünk?” – monduk többen is. III. éves korunkban tanított bennünket növényrendszertanra. Ekkor jöttünk rá, hogy szigorú tekintete mögött mélységes humánum, szeretet nyugszik. Előadásai, növényrendszertani gyakorlatai élvezetesek voltak. Amikor észrevette, hogy már fáradtan figyelünk rá, „bedobta” csillogó, fanyar humorát, s hallgatói hirtelen felkacagtak. Ilyesmi történt egy napsütéses téli napon is, amikor egy gyakorlati foglalkozáson kivitt bennünket a botanikus-kertbe. Megálltunk egy magas fa előtt, úgy 30 méternyire, s kérdezte: „Ki tudná megmondani, hogy ez milyen fa?” Egy levél sem volt rajta, hát egyikünk sem mert szólni semmit. Vöröss tanár úr erre – jellegzetes „pattogó” hangján – megszólalt: „Magas kőris! Hát nem látják, hogy a hajtásvégeken keresztben átellenesen állnak a rügyek!?” Egy pillanat alatt elszállt belőlünk a télvégi fáradtság, s máris jobban tudtuk figyelni lebilincselő szavait. Mindezeken túl igen tiszteltük benne, hogy műveltsége egyéb tudományágakra, sőt különböző művészeti területekre is kiterjedt. Egyéniségéből sugárzott, hogy nem csupán jó szakember, hanem egyben kitűnő pedagógus is. Nem elég ugyanis szakmailag felkészíteni a tanárjelölteket, hanem ki kell alakítani bennük olyan emberi tulajdonságokat is, amelyek nélkül eredményes oktató-nevelő munkát lehetetlen végezni. Vöröss László Zsigmond személyében kitűnően ötvöződött a tudós és a pedagógus hivatásérzet.
|
Agárdi Ede (1891-1973) |
|
|
|
Agárdi Ede pécsváradi ornitológus neve az utóbbi években szinte teljesen feledésbe merült. Mecseki madártani kutatásai kiemelkedő jelentőségüek. Alábbi cikkünkkel a hegység egyik meghatározó zooológusának emléke előtt kívánunk tisztelegni. (A szerkesztő)
|
| |
AJÁNLOM AZ OLDALT
Tovább…