|
Hány vakcsiga faj él a Mecseki barlangokban? (2013. 07. 04.) |
|
|
Az abaligeti- és mánfai barlangokban élő vakcsiga fajok megőrzése, rendszertani helyzete, nevezéktani kérdése hosszú évtizedek óta érdekli a malakológusokat. Most, fiatal kutatók molekuláris vizsgálatokkal keresik a választ.
|
A Mecsek Microlepidoptera katalógusa |
|
|
Hány molylepke (Microlepidoptera) él a Mecsekben? Erre először 2007-ben kapunk választ egy új tanulmányban.
|
A mecseki sodrómolyok |
Fazekas I. |
|
A sodrómolyok leginkább az esti órákban és éjszaka repülnek, évente egy vagy két nemzedékben. Magyarországon 461, a Mecsekben 224 faj ismert.
|
Egy ritka csigafaj a Mecsekben |
|
|
A Pomatias elegans populációjára bukkantak a Kelet-Mecsekben - adták hírül Bába Károly és Tóth István Zsolt
1999-ben megjelent tanulmányukban. A későbbi kutatások cáfolták a határozás helyességét, s megállapították, hogy valójában a pontuszi-balkáni elterjedésű keleti ajtóscsigát (Pomatias rivulare) találták meg.
|
A Mecsek recésszárnyú-alkatú faunája |
Fazekas I. |
|
A Mecsek területéről az első recésszárnyú faunisztikai adatokat 1885-ben közölték.
|
Hatvathat bogárcsalád fajai a Mecsekből |
Merkl Ottó - Sár József - György Zoltán |
|
A Mecsek geológiailag és biogeográfiai szempontból is különleges területe Magyarországnak. Ezért különösen feltűnő, hogy bogarászati értelemben nem tartozik a leginkább kutatott vidékeink közé. A jelen dolgozatban tárgyalt családokra ez különösen vonatkozik, hiszen ezek egy része kevéssé népszerű csoport, és gyűjtésük sem mindig egyszerű. A fajlista alapján ezért felelőtlenség lenne mélyenszántó következtetéseket levonni. Az előkerült fajok többsége a hazai hegy- és dombvidéki erdőkben általánosan elterjedt, jobbára gyakori bogár. Ha a lelőhelyeiket végignézzük, feltűnő, hogy aránylag kevés földrajzi név ismétlődik. Ez a helyzet lényegében kijelöli a jövőbeni kutatások irányát is. Nagyobb figyelmet kell fordítani a hegység kevéssé feltárt területeire és a speciális élőhelyekre. Közismert, hogy a szokványos módszerekkel (pl. felületesen végzett egyelés, fűhálózás, csak a nagy bogarak fogását célzó talajcsapdázás vagy lámpázás) végzett gyűjtés ugyan látványosan nagy mennyiségű bogáranyagot eredményez, ám az így fogott fajok többsége faunisztikai szempontból kevéssé érdekes. Ha a gyűjtő aránylag jól ismeri a hazai bogárfaunát, nagyobb odafigyeléssel, speciális módszerekkel sokkal érdekesebb fajokra tehet szert. A 2001. márciusában autóra szerelt hálóval fogott fajok nagyobb részét például csak ezzel a módszerrel sikerült gyűjteni.
|
Orrmányos bogarak a Mecsekből |
|
|
Fridhelm Bahr német coleopterologus kutató utakat tett Magyarországon. Felkereste Baranya megyét is. A honlap szerkesztője kalauzolta a Mecsekben és a Villányi-hegységben. Vizsgálatairól online tanulmányt jelentetett meg a www.curci.de portálon. Írásából részletet közölünk, s a mecseki vizsgálatok eredményeit piros szinnel kiemeltük.
|
Lepkék a barlangokban |
Fazekas I. |
|
Atalanta-lepke
A tél közeledtével egyre ritkábban találkozhatunk nappal repülő lepkékkel. November enyhe, napos időszakaiban még sokfelé feltűnik a nappali pávaszem. A kertek hullott gyümölcsein a hónap végig megfigyelhető a védett Atalanta-lepke, mely a telet Afrikában tölti. Van azonban néhány jellegzetes mecseki fajunk, mely imágó alakban vészeli át a fagyos hónapokat. Írásunkban – a barlangbiológia kutatások áttekintése után - a kovácsszénájai Füstös-lik barlangban megfigyelt nappali pávaszemről és a gyászlepkéről közlünk rövid ismertetőt.
|
Nagylepkék Észak-Baranyából |
Fazekas Imre |
|
Az irodalmi és gyűjteményi adatok alapján a komlói kistérségből eddig 17 család 823 faját sikerült azonosítani. A fajok 5 %-a védett, 5,5 %-a veszélyezetett, s 18,6 %-a ritka. Magyarországról először innen vált ismertté a Chesias legatella D. & S. Az Euxoa vitta Esp. új faj a Dél-Dunántúlon. Az Aporia crataegiL , a Saturnia pyri L. fajokat az utóbbi 50 évben nem gyűjtötték a vidéken. 44 faj áll hazai és közösségi védelem alatt. 4 taxon Európai Uniós (közösségi) jelentőségű lepkefaj, amelyek megőrzéséhez különleges természet-megőrzési területek kijelölése szükséges: Eriogaster catax L., Euplagia (Callimorpha) quadripunctaria Poda, Euphydryas (Hypodryas) maturna L., Lycaena dispar Haw. Erre a területre a Magyaregregy, Kisvaszar és Kisbattyán térsége lenne a legalkalmasabb. További közösségi jelentőségű, szigorú védelmet igénylő fajok: a Parnassius mnemosyne L., a Proserpinus proserpina Pallas, és a Zerynthia polyxena D. & S.
Mimas tiliae
|
A Mecsek szitakötő faunája |
Tóth Sándor |
|
Kétcsíkos hegyi szitakötő - Cordulegaster heros
A Mecsek szitakötő faunáját többségében széles elterjedésű fajok alkotják, viszonylag kevés a főleg középhegységekre jellemző taxon. Ilyen elsősorban a Cordulegaster heros, de ide sorolhatók pl. a Calopteryx virgo, a Pyrrhosoma nymphula és az Aeshna cyanea is. Ugyanakkor nem hiányoznak a faunából az inkább sík vidékeken élő fajok (pl. Anaciaeschna isosceles, Brachytron pratense, Crocothemis servilia stb.) sem.
|
| |